A The Wall Street Journal Magyarország, Sarokba szorult gazdaság, félidőben a kormány címmel közölte Éder Márton írását a lap Feltörekvő Európa című blogjában.
Forrás: galamuscsoport
A magyar kormány két éve van hatalmon, és a megítélése vegyes. Az ország költségvetési hiánya lassan fenntartható szintre csökken, de a növekedés várhatóan sok évig lassú lesz, és a kormány ügyetlen politikája növelte a befektetők bizalmatlanságát az ország iránt.
ez a bejegyzés a Metrinwest kft. mérlegtechnikai megoldásainak bemutatására szolgál. Profiljaink között a hídmérlegek és technológia mérlegek mellett a kalibrálás szerepel. tags: hídmérleg; vasúti; közúti; kombinált; technológiai mérlegek; big-bag zsáktöltő; elektronikus raktármérlegek; hordótöltő mérlegek; ex-es mérlegek; tartálymérleg; szalagmérleg; precíziós mérlegek; analitikai mérlegek; darabszámlálós mérlegek;precíziós mérlegek; élelmiszeripari mérlegek; címkenyomtató mérlegek; szuperlapos saválló mérlegek; felsőpályás húsipari mérlegek
Orbán Viktor kormányának az egyik legfontosabb vonása az elmúlt két évben az volt, hogy az összehangolt fiskális politikától a súlyos megszorítások felé fordult, mondták el gazdasági vezetők és banki elemzők.
A kormány eleinte grandiózus keynesi ösztönzőket tervezett alkalmazni a gazdaságban, de nemrég a növekedést gátló megszorító intézkedéseket jelentett be, mert idén a GDP 2,5, jövőre 2,2 százalékának megfelelő költségvetési hiányt akar elérni.
Eredetileg, 2010-ben a kormány engedélyt akart kérni az EU-tól a GDP 7 százalékát kitevő hiányra, amelyben benne lett volna egy 4 százaléknyi alap a növekedés elősegítésére – mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a legnagyobb magyar üzleti szervezet elnöke. Ám a görögországi válság mélyülésével Brüsszel szigorúbb fiskális politikát követelt, ami Orbánnál és minisztereinél éles reagálást váltott ki. „A kormány ingerülten reagált, rossz kommunikációval. Láthatólag csalódott volt. A konfliktus kicsúszott az ellenőrzés alól” – mondta Demján, aki jó kapcsolatban áll a miniszterelnökkel.
Az egyik elemző szerint a kormány gazdasági tervei eleve elhibázottak voltak. „Az adósság és a hiány olyan magas volt, hogy nyilvánvaló volt: lehetetlen egyszerűen kinőni az adósságból” – mondta Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője.
Magyarország adóssága spirálban növekedett 2001 óta, ahogyan az egymást követő kormányok halogatták a kulcsfontosságú reformokat, és pazarlóan túlköltekeztek. A gazdasági output 52,7 százalékával az adósság szintje 2001-ben volt a legalacsonyabb az elmúlt évtizedben, és a központi bank adatai szerint a GDP 85,3 százalékával éppen akkor érte el a csúcsát, amikor Orbán hivatalba lépett, 2010 közepén. A csúcs arra az időpontra esett, amikor a gazdaság egy 2009-ben bekövetkezett 8 százalékos esés után újra visszatérőben volt a növekedéshez.
Miután Matolcsy György gazdasági miniszter gazdaságélénkítési terveit törölték, a kormány még inkább a kísérleti jellegű gazdaságpolitika felé fordult. Azt remélte, hogy az áfa 27 százalékra, Európában a legmagasabb szintre emelése, a fogyasztási adók növelése és a kiadások csökkentése elcsitítja az aggályokat. Az EU nem volt erről meggyőződve.
Január végén az Európai Unió Bizottsága bejelentette, hogy folytatja a túlzott költségvetési hiány miatti eljárást Magyarország ellen, és – az EU történetében első ízben – a pénzügyminiszterek tanácsa úgy döntött, hogy felfüggeszti a kohéziós alapból 495 millió euró kifizetését az országnak.
A döntés visszafordításához a magyar kormánynak olyan tervet kellett kidolgoznia, amely mindenkit megnyugtat afelől, hogy a tervezett hiánycél elérhető. Egy április végi konvergenciatervben az Orbán-kormány adóemeléseket és kiadási csökkentéseket jelentett be, összesen a GDP 2 százaléka értékében. Ennek eredményeként az EU-Bizottság szerdán bejelentette, hogy indítványozni fogja a szankció feloldását.
Noha az EU végső döntését csak június végén hozza meg, elemzők úgy vélik, hogy a kormány fiskális programja a jó irányba tett lépés. „A magyar pénzügyek jobban állnak, mint hosszú ideje bármikor” – mondta David Hewitt, a Barclays Capital elemzője.
A kormány unortodox gazdaságpolitikája azonban mégis erodálta a befektetők értékelését. A kiszámíthatóság bizonyosan jót tenne a Magyarország iránti bizalomnak – vélekedett Thomas E. Meyer, a Bosch AG regionális vezetője.
Miközben a pénzügyek lassan helyrejönnek, részben a potenciális elővigyázatossági hitelnek köszönhetően, amelyet az EU és az IMF nyújthat, a kormány figyelme újra a növekedés beindítására szegeződött. Az új, megszorító környezetben azonban ez túl magasra tűzött célnak tűnik.
Magyarország gazdasága az év első negyedében recesszióba zuhant, és a GDP éves szinten 1,3 százalékkal zsugorodott. A legtöbb banki elemző és az EU most a GDP esésére számít 2012-ben.
A bankok kiegyensúlyozási erőfeszítései terhelik a fogyasztást és a befektetéseket. „Sok évre nem látom a hitelezés növekedését, talán három, de esetleg 10 évre” – mondta Suppán. A központi bank számításai szerint a nem fizető háztartási hitelek volumene 2013 elején éri el a csúcsot, 15 százalékkal.
Csak az exportszektor tartja fenn a gazdaságot, de ezt is veszélyek fenyegetik abban az esetben, ha mélyül az euróválság, és lelassul a német gazdaság, amelyhez Magyarország szorosan kötődik. „Pillanatnyilag Magyarországon az Audi és a Mercedes gyárai jelentik a növekedést elősegítő tényezőt” – mondta Suppán.
A kormány azonban továbbra is derűlátó. Matolcsy egy múlt heti interjúban azt mondta, a kormány utóbbi két évben hozott intézkedései jövőre 2-4 százalékos növekedést biztosítanak.
Vannak, akik ezt másként látják. A legtöbb elemző lassú, az ország potenciáljától elmaradó növekedést jósol, miközben az euróövezet sok tagállamában pénzügyi és politikai felfordulás van. Ez várhatóan megterheli a háztartási jövedelmeket és – ami Orbán számára kockázat – a szavazók elégedettségét. „Tudomásul kell vennünk a tényt, hogy a következő tíz évben nem fog javulni az életszínvonal” – mondta Demján.
Címkék: VOSZ, WSJ