Magyar Tüdőgyógyász Társaság centenáriumi emlékülést tartott csütörtök este
a Budapesti Kongresszusi Központban.
Forrás: ÖS
A rendezvényen a tüdőgyógyászat jeles kutatói tartottak előadásokat, köszöntőt mondott Szentes Tamás főpolgármester-helyettes.
Kovács Gábor, a centenáriumi nagygyűlés elnöke elmondta, hogy a magyar tüdőgyógyászat kiemelkedő szerepet töltött be a 20. században, hiszen nevéhez fűződik a
ez a bejegyzés a Metrinwest kft. mérlegtechnikai megoldásainak bemutatására szolgál. Profiljaink között a hídmérlegek és technológia mérlegek mellett a kalibrálás szerepel. tags: hídmérleg; vasúti; közúti; kombinált; technológiai mérlegek; big-bag zsáktöltő; elektronikus raktármérlegek; hordótöltő mérlegek; ex-es mérlegek; tartálymérleg; szalagmérleg; precíziós mérlegek; analitikai mérlegek; darabszámlálós mérlegek;precíziós mérlegek; élelmiszeripari mérlegek; címkenyomtató mérlegek; szuperlapos saválló mérlegek; felsőpályás húsipari mérlegek
hazai orvos történet legnagyobb sikere: a tuberkulózisnak, mint népbetegségnek a felszámolása. Az elnök kitért a kezdetekre is , amikor Korányi Frigyes báró javaslatára 1912. március 3-án több száz orvos részvételével alakult meg Budapesten a tuberkulózissal foglalkozó orvosok egyesülete, amely nevét a Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületére változtatta.
Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségpolitikai főosztályvezetője arról beszélt, hogy Budapesten, annak nagyvárosias jellege miatt, egyenlőtlenül érintik a betegségek az embereket, ami e szakmában leginkább nyomon követhető. Megemlítette, hogy 10 év különbség van a XII. kerületi és a VIII. kerületi polgárok várható élettartama között.
Szentes Tamás főpolgármester-helyettes szólt arról, hogy a tüdőgyógyász szakma jelentősen átalakult az elmúlt évtizedekben és más volt a helyzet 1901-ben, amikor is a magyarországi halálozás 25%-át a TBC okozta. Hozzátette: Budapestnek a tüdőgyógyász szakmával évtizedeken keresztül szoros és elválaszthatatlan volt a kapcsolata, amelyről számos levéltári dokumentum tanúskodik. Ezek közül jelentős dr. Végh János Budapest Székesfőváros tisztiorvos javaslata, melyben Tüdőbeteg Gondozó Intézetek felállításáról intézkedik 1906-ban. Megemlítette Budapest Székesfőváros Közgyűlése által 1939. szeptember 27-én elfogadott dokumentumot, amely a tüdőgondozó intézetek szervezeti és működési szabályzatát rögzítette.
Szentes Tamás szerint e dokumentumok is alátámasztják, hogy a városvezetők döntéseikkel a közjót szolgálták, és komoly kapcsolat alakult ki az akkori orvostársadalom gerincét alkotó tüdőgyógyászokkal. „Bízom benne, hogy ez a jövőben is fennmarad és egyben megköszönöm munkájukat, amellyel a mi gyógyításunkon és betegségeink megelőzésén fáradoznak – jegyezte meg a főpolgármester-helyettes.