Miközben Bruce Willis a Die Hard 5 miatt érkezett hozzánk, és vagy 11 milliárd forintot költ el a nevével fémjelzett szuperprodukció itthon, az Európai Bizottság javaslatára újravizsgálják, hogy mennyi közpénzt használnak fel külföldi produkciók támogatására a régiónkban. A június végéig befejeződő vizsgálat elsődleges célja, hogy ne a hollywoodi stúdiók megnyerésére fordítsák az európai országok az állami pénzt. A magyar filmes iparág támogatásának szükségességét is meg kell indokolni.
Forrás: index
ez a bejegyzés a Metrinwest kft. mérlegtechnikai megoldásainak bemutatására szolgál. Profiljaink között a hídmérlegek és technológia mérlegek mellett a kalibrálás szerepel. tags: hídmérleg; vasúti; közúti; kombinált; technológiai mérlegek; big-bag zsáktöltő; elektronikus raktármérlegek; hordótöltő mérlegek; ex-es mérlegek; tartálymérleg; szalagmérleg; precíziós mérlegek; analitikai mérlegek; darabszámlálós mérlegek;precíziós mérlegek; élelmiszeripari mérlegek; címkenyomtató mérlegek; szuperlapos saválló mérlegek; felsőpályás húsipari mérlegek
valamilyen automatizmusra épülő támogatási (jellemzően adókedvezmény) rendszert, aminek jelentős részét amerikai filmek veszik igénybe.
Itthon 20 százalék jár vissza a külföldi és magyar produkciók magyarországi költéséből, 2011-ben főleg külföldi produkció készült 6,04 milliárd forintos támogatással, vagyis ennyit kaptak vissza az összesen 30 milliárdos költésük után olyan filmek, mint Brad Pitt zombiháborús mozija, a World War Z. Az Indexnek elküldött lista szerint a World Without End (Mid Atlantic csoport) és A Borgiák című filmek forgatásának magyarországi költsége filmenként meghaladta az ötmilliárd forintot. Keanu Reeves-szel forgatott 47 Ronin-film (Ronin Films kft – Mid Atlantic csoport) stábja is a toplista élén van: 4,2 milliárdot költött.
2008-ban vizsgálta utoljára Brüsszel a 20 százalékos adókedvezményes filmtámogatást, hogy nincs-e versenytorzító hatásuk, és ekkor az ezért felelős kormányzati szervezetek, filmalapok a támogatáskulturális jellegét hangsúlyozták.
Ezzel ellentétben már nem elég csupán azzal érvelniük az európai filmeseknek, hogy támogatni kell az európai filmművészetet, hanem az időközben kialakult komplett iparág támogatásának szükségességét kell megvédeni, ami az ideérkező produkciók kiszolgálását érinti. Más európai országokhoz hasonlóan Magyarországon több stúdió épült: például a jelenlegi filmipari kormánybiztos Andrew Vajna pár évvel ezelőtti közreműködésével startolt az etyeki Korda, és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) fejlesztési hiteléből indult az amerikai Raleigh leányvállalatának rákospalotai stúdiója. Filmipari tevékenységekre specializálódott cégek is létrejöttek, egyik legnagyobb az itthoni gyártócégek közül a külföldiek által alapított Mid Atlantic. Mindezek ezres nagyságrendben foglalkoztatnak itthon hol tartósan, hol idényjelleggel filmes szakembereket.
Egyre többet fizetünk vissza
2011-ben majdnem kétmilliárddal nőtt Magyarországon a forgatási költségekből visszatéríthető adókedvezmény az előző évhez képest a Magyar Nemzeti Filmiroda adatai szerint: a 4,3 milliárd forintos EU-terv helyett 6,04 milliárd forint adókedvezményt igényelhettek vissza az itt forgó magyar és külföldi filmek magyar szervízcégen keresztül. Ez főleg a külföldi produkciókat illette, hisz másfél évig szünetelt a magyar filmgyártást érintő állami támogatás.
Az európai kultúrfilmek (beleértve a magyarokét) az adóvisszatérítés mellett támogatásért is indulhatnak, hiszen a hollywoodiakkal ellentétben európai (Eurimages) és nemzeti filmalapokat pályázhatnak végig támogatásért. Ezt a közvetlen támogatást a magyar és magyar részvételű filmeknek a Filmalapon keresztül (régebben Mozgókép Közalapítványon keresztül) utalják. A közvetlen 2008 és 2013 közötti támogatás itthon terv szerint átlagosan évi 5 milliárd forintig mehet el, ez tavaly a régebbi finanszírozó cég, a Mozgókép Közalapítvány még mindig folyamatban lévő megszüntetése, és a13,7 milliárdra halmozott tartozásának rendezgetése miatt kimaradt.
| Magyar támogatás – millió forint | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | Összesen |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Adókedvezmény (Eu-terv) | 3000 | 3500 | 4000 | 4300 | 4600 | 5000 | 24400 |
| Közvetlen támogatás (terv) | 3914 (MMKA, NKA) |
4373 | 4985 | 5268 (ez elmaradt) |
5538 (Nemzeti Filmalap) |
5806 | 29884 |
| Összesen terv (közvetlen és közvetett évi terv) | 6914 | 7873 | 8985 | 9568 | 10138 | 10806 | 54284 |
| Közvetett támogatás (adókedvezmény) | |||||||
| Valóban felhasznált összeg évente: | 312,5 | 3346 | 4800 | 6047 | – | – | 14505,5 |
Jönnek még a sztárok
A 20 százalékos adókedvezmény, és az olcsóbb munkaerő továbbra is vonzza a hollywoodi produkciókat Budapestre, Prágába és Romániába. Az évek óta agonizáló magyar filmgyártás miatt a reklámok mellett a fő megélhetés a filmesek számára a hollywoodi bérmunka. Vagy három stábnyi szakember várja általában a külföldi produkciókat.
Bár felröppent az a hír, hogy Bukarest elszipkázza az itt forgó produkciókat, és Shia LaBeouf filmjét az olcsóbb árak miatt Magyarország helyett valóban Romániában forgatják májustól, de azért maradt elég film itt is. Például a Transformers sztárjának filmjét elvesztő magyar Pioneer Production szervízcégnek is maradt egy Zola regényen alapuló Therese Raquin című amerikai erotikus filmje Jessica Lange, az Olsen-ikrek nővéreként is ismert színésznő, Elisabeth Olsen és a Potter-filmek Draco Malfoyaként ismert Tom Felton főszereplésével, aminek a héten kezdődött a forgatása. Illetve a Milla Jovovich-csal bejelentett Winter Queen című mozijuk is itt készül majd. A Howard Ellis vezette Mid Atlantic produkciós cég is több filmet tervez itthon idénre, kezdve a Bruce Willisszel fémjelzett Die Hard 5-tel, amelynek munkálatai április végén kezdődtek, és 11 milliárd forint költést jelentenek itthon, ami egymagában teljesíti a tavalyi költés harmadát.
Nemcsak bérmunkákat, hanem koprodukciós alkotásokat is vonz a kedvezmény, mivel a magyar produceri cégek részben a 20 százalékos automatikus finanszírozás ígéretével tudnak könnyebben külföldi partnereket találni. Ilyen a kulturális tárca és a Filmalap által is támogatott, most forgó Szász János-film is, a magyar-német-francia koprodukcióban készülő A nagy füzet.
“A bérmunka hiánya akkor is érzékenyen érintené a filmszakmát, ha nőne a hazai gyártású filmek száma – vélekedett Kovács Gábor, a reklámfilmeket gyártó Filmpartners vezetője, és olyan játékfilmek producere, mint az Üvegtigris-széria, és nemzetközi koprodukcióban készült Hajdu Szabolcs-film, a Bibliotheque Pascal. – A gond itthon annyiban más – folytatta -, hogy a magyar filmek alacsony költségvetése (100-250 millió forint) miatt jóval kisebb az adókedvezmény (20-50 millió), ezért kevésbé éri meg belevágni a magyar cégeknek, szemben a nagy költségvetésű külfödi produkciók utáni több száz milliós adókedvezményével.”
A filmes adóvisszatérítésünk nagy részét elviszi az amerikai film, aminek a magyar szakma annyiban örül, hogy van munka. Viszont magyar filmekbe nehezebb szponzort szerezni a 20 százalékért cserébe: “a nagy cégek vagy a sportra vagy amerikai filmre költik, aminek a magyar filmekkel ellentétben nem aprópénz a költségvetése”. Vagyis a nemzetközi multicégek magyar leányvállalatainak és a magyar cégeknek sem mindegy, hogy 20 vagy 100 millió forintot írhatnak le az adóból.
A nem európai filmkészítők Európában forgatott produkcióinak felsőbb határát magasan határolja be egy Variety-cikk. Eszerint átalgosan 10 millió eurót (2,97 mlliárd forint) fektetnek be filmenként, a költségvetés másik felét pedig európai támogatásokból fedezik. Ez az összeg 13 és 26 millió dollár (2,8 és 5,6 milliárd forint) közötti összköltségű produkciók esetében a vizsgálat után a brüsszeli tervek szerint 50 százalékról 30 százalékra esne, míg a 26 millió dollár (5,6 milliárd forint) fölötti büdzséjű produkciók költségvetésüknek csak 10 százalékát fedeznék a támogatások.
Az európai adókedvezmények
Európában több országban működik valamilyen adókedvezményen alapuló visszatérítés a filmgyártásra, ennek mértéke országonként más. Belgiumban az ilyen típusú támogatás a költségvetés 50 %-t is elérheti, de ennek fejében a támogató jogosult lesz a filmből származó bevételek egy részére. Olaszországban a helyi költés 25 %-a nyújtható adókedvezmény formájában, míg Írországban 28 %, Franciaországban 20 % a kedvezmény. Jelenleg ilyen rendszerek működnek még Luxemburgban és Nagy-Britanniában is. Nem adókedvezményen, hanem közvetlen visszatérítésen keresztül működik a cseh, az osztrák és a német rendszer. Romániában és Bulgáriában nincs adókedvezményrendszer, ott még az árszínvonallal versenyeznek. A szlovákok gondolkoznak egy a csehekéhez hasonló rendszer bevezetésében, de az még nem indult el.
Csökkentheti Brüsszel
„Brüsszelben a versenyjogi főigazgatóság azt vitatja, hogy helyes-e az az út, ahogy ezt a támogatást elértük – vázolta Zachar a jelenlegi helyzetet. – Konkrétan azt javasolják, hogy maximum a támogatás összegéig lehessen kikötni az elköltés helyét, és az adókedvezmények esetében a beszámítható költségek között ne csak a hazai, hanem a teljes Európai Gazdasági Térség (EGT) területén elköltött filmgyártási költséget figyelembe lehessen venni”.
Ilyen feltételek mellett ugyanakkor nem volna értelme finanszírozni a filmes adókedvezmény rendszerek fenntartását egyik országban sem. “Most valamennyi nagyobb EU-s tagállamban komolyan megvizsgálják, milyen érvekkel lehet vitába szállni az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy június végére, amikor a konzultációs időszak lezárul, a bizottság módosítson a mostani javaslatán” – tette hozzá Zachar.
Ha teljesen megszűnne az adókedvezmény-rendszer, vagy drámaian csökkenne, az gyakorlatilag az összes hazai bérmunkát ellehetetlenítené, épp azért, mert a világban sok helyen vonzzák a filmgyártókat különböző kedvezményekkel (ahogy Új-Mexikó 2008-ban többek között a 25 százalékos visszatérítésével vitte el a Terminátor 4-et). Emellett a koprodukciós alkotások létrejöttét is nehezítené, és nehéz helyzetbe kerülnének a stúdiók, amik egy tartós filmipari rendszerre rendezkedtek be. A veszteség részét jelentené a filmes cégek megszűnése.
Nem veszít, keres az állam
Zachar Balázst arról is kérdeztük, konkrétan mennyit veszíthetünk, ha nem térít vissza az állam a produkcióknak 20 százalékot, ami ugye 2011-ben összesen 6,04 milliárd forint volt. “A közvetett támogatás eredményességére vonatkozóan már készültek hatásvizsgálatok, becslések. Eszerint az adókedvezmény révén az állam által kifizetett támogatásokkal szemben 24 százalékkal magasabb bevételek állnak, amelyek részben a filmszakmai szolgáltatások után keletkező adóbevételek, részben az multiplikátor hatás révén (a filmipar által generált egyéb szolgáltatásokból származó bevételek) folynak be az államkasszába”. Vagyis mivel a hatástanulmányokat mi nem láttunk, annyiban maradhatunk, hogy a Filmalap számításai szerint a filmes adókedvezményrendszer összességében 24 százalék hasznot hoz az államnak.
Kovács Gábor producer szerint a magyar filmekről sem szabadna megfeledkezni. “Mindettől függetlenül szükség lenne egy automatikus csatornára a hazai gyártású filmek adókedvezményének biztosítására”. Vagyis kötelezhetnék a nagyobb cégeket, hogy az adóvisszatérítés miatt elköltendő pénzek egy részét magyar filmekre költsék.
A konzultáció javában tart, így korai lenne barmit jósolni. A magyar fél aktívan részt vesz Zachar elmondása szerint az EFADS (European Film Agency Directors) nevű informális tanács révén az európai filmes ügynökségek, filmalapok egységes álláspontjának kialakításában, aminek “remélhetőleg közösen erősebb szava lesz a támogatási szabályok végleges formájának meghatározásakor, mint ha a tagállamok egyenként lobbiznának Brüsszelnél”.