A Fidesz átmenetele – 2004

„2002 és 2003 együtt negyvenszázalékos reálkereset-emelkedést hozott a közszférában, és közel harmincszázalékos növekedést a gazdaság egészében. A jelenlegi kormány népszerűsége ma mégis ott tart, ahol az előzőé az első 18 hónap után. Holott akkor alig emelkedtek a reálkeresetek. (…)Hogyan tarthat ott két számjegyű reálkeresetemelkedés után a mostani kormány népszerűsége, ahol tartott elődjéé egy rejtett megszorító […]

Szerző:

„2002 és 2003 együtt negyvenszázalékos reálkereset-emelkedést hozott a közszférában, és közel harmincszázalékos növekedést a gazdaság egészében. A jelenlegi kormány népszerűsége ma mégis ott tart, ahol az előzőé az első 18 hónap után. Holott akkor alig emelkedtek a reálkeresetek. (…)Hogyan tarthat ott két számjegyű reálkeresetemelkedés után a mostani kormány népszerűsége, ahol tartott elődjéé egy rejtett megszorító politika után?” – ezt nem egy kormánypropagandista kérdezte, hanem Orbán Viktor nélkülözhetetlen jobbkeze, Matolcsy György (Világgazdaság, 2004. január 21.).

Forrás: Népszabadság

 

Európai kampány a költsé...

Európai kampány a költségvetési hiányért
Fotó: Kovács Bence

A választ is tudta: az a baj, hogy a Medgyessy-kormány mögött huhogók elbizonytalanítják az embereket, azzal ijesztgetik őket, hogy ez a kellemetes gazdaságpolitika nem folytatható tovább. Márpedig Matolcsy szerint nagyon is: „már beindul az európai konjunktúra, és ha lassan is, de szivárognak majd az EU-források”, nem kell aggódni. Járai Zsigmond jegybankelnök szerint viszont igen nagyon kell aggódni, s azért is lőtte fel az egekbe a jegybanki alapkamatot 2003 végén, hogy a „nemzetromboló”, „katasztrofális” gazdaságpolitika megváltoztatását kikényszerítse. Orbán Viktor az erre és az arra mutató jobbkezével is egyetértett, mindazonáltal arra az időszakra, melyet Matolcsy szerint a kívánatosan, Járai szerint a katasztrofálisan gyors reálkereset-emelkedés jellemzett, azt mondta az évértékelőjében, hogy „a magyar családoknak az összezsugorodás, hovatovább az összetöpörödés éve volt” (Magyar Nemzet, 2004. február 11.).

 

ez a bejegyzés

ez a bejegyzés a Metrinwest kft. mérlegtechnikai megoldásainak bemutatására szolgál. Profiljaink között a hídmérlegek és technológia mérlegek mellett a kalibrálás szerepel. tags: hídmérleg; vasúti; közúti; kombinált; technológiai mérlegek; big-bag zsáktöltő; elektronikus raktármérlegek; hordótöltő mérlegek; ex-es mérlegek; tartálymérleg; szalagmérleg; precíziós mérlegek; analitikai mérlegek; darabszámlálós mérlegek;precíziós mérlegek; élelmiszeripari mérlegek; címkenyomtató mérlegek; szuperlapos saválló mérlegek; felsőpályás húsipari mérlegek

Ami az Orbán család töpörödését illeti: a miniszterelnök 2003-as vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy egy (azóta százmilliós nagyságrendű köztartozást hátrahagyva felszámolt) Fidesz-közeli cégtől 18millió forintos, a szokásoshoz képest ötven-százszoros honoráriumot vett fel a közpénzből egyszer már tisztességesen honorált miniszterelnöki tevékenysége kere tében elmondott egynehány beszédének, beszédrészletének közléséért. Az Orbán által élvezett tarifával számolva ez a cikkem közel kétmillió forintot érne.

Márciusban a Fidesz nemzeti petíciót kezdeményezett. Egymillió aláírást kívántak összegyűjteni annak érdekében, hogy a költségvetést módosítsák, alaposan megnövelve a hiányt. A gyógyszerárak csökkentését, a vállalkozások, a mezőgazdaság sokkal nagyobb mértékű támogatását, az energiaárak szinten tartását, az élelmiszerárak kvázi befagyasztását követelték.

HIRDETÉS


Népszavazás: együtt a Fidesz, a kommunisták és a világszövetség
Fotó: Kovalovszky DánielAz EP-választások kampánya szintén a költségvetés kiadásait tetemesen növelő követelésekre épült. A Fidesz minden postaládába eljuttatott kampányanyaga szerint pillanatokon belül itt lesz a 300 forintos benzinár! (A benzinár csak négy évvel később érte el ezt a szintet, amikor az olaj világpiaci ára már a 2004-es háromszorosára emelkedett.) A kampány során Orbán Viktor kijelentette: máris az unió nettó befizetői vagyunk (Magyar Demokrata, 2004. június 3.). Nem voltunk azok.

A nemzeti petícióban követelték a privatizáció leállítását is, különös tekintettel a kórház-privatizáció minden formájára, így arra is, amit a Fidesz kormánypártként szorgalmazott. Éppen ekkor adta magánkézbe a fideszes vezetésű körmendi önkormányzat elsőként az országban kórházának működtetését. A magánkéz is fideszes volt, a HospInvest akkori társtulajdonosáé és ügyvezetőjéé, dr. Németh Attiláé, a Vas Megyei Közgyűlés fideszes tagjáé.

A magyar privatizáció züllöttségét a Magyar Nemzet Gyurcsány Ferencé mellett Széles Gábor példájával illusztrálta: „Széles Gábor 50milliárd forintosra taksáltmagánvagyonának megalapozásában jelentős szerepet játszott az állami tulajdonú Vi deoton bekebelezése az állami tulajdonú Magyar Hitelbank négymilliárdos üzlettársi segédletével, amely így majdhogynem a teljes vételárat biztosította a ma is napi tíz órát robotoló mágnás cégének. A milliárdos Gyurcsány Ferenc kísértetiesen hasonló módon szerezte meg timföldgyárát. Az egyiket az MDF-es hatalom jelölte ki nagytőkésnek, a másikat a szocialista. E banánköztársasággá züllesztett országban olajozottabban lehet harácsolni, mint a Bin Laden családdal a tengerentúlon” (Torkos Matild: Gazdagok, Magyar Nemzet, 2004. december 9.). A fölindult kolléganő pár évvel később már a harácsoló Széles Gábor lapjában, az ő irányítása alatt folytatta a morális útmutatást.


A Fidesz-sajtójának hősei – a nácik szövetségesei
A júniusi EP-választásokon a nyolcmillió választópolgárból hárommillió vett részt, közel felük a Fideszre szavazott.

A „balliberálisként” számon tartott Index munkatársa felvette és nyilvánosságra hozta Ron Werbernek az MSZP kampányfelkészítő tréningjén elhangzott szavait, miszerint a Fidesz esetleges kudarca azért lenne üdvös, hogy „ne úgy legyen két nagy párt Magyarországon, hogy van egy szocialista és van egy fasiszta”. Ugyanitt Tóbiás József pártigazgató azt mondta: „Nem érdekelnek az etikai és választási kódexek… a végén majd megbeszéljük, hogy mennyi a bírság.”

A Fidesz a zártkörű lefasisztázást széles körben viszonozta, az MSZP kampányát ettől kezdve goebbelsinek, fiatal aktivistáit pedig Werber-Jugendnek nevezte.

Medgyessy Péter kormányfőről már egy hónappal korábban kiderült, hogy szinte fasiszta. „…Zavarba ejtően kezdimagára ölteni egy fasisztoid típusú népvezér számos jellemzőjét. Kiiktatná a közéletből a pártok versenyét. (…) Önmagát pártok fölötti, pártoktól független tekintélynek állítja be, miközben egy jól körülhatárolható pénzarisztokrácia mögöttes támogatását élvezi. Túlteszi magát a demagóg eszközök használatát tiltó illemszabályon. Átnyúl a pártok, a választott politikusok feje fölött, hogy közvetlenül a néppel kommunikáljon, s ezzel kétségbe vonja a képviseleti demokrácia létjogosultságát. (…) A parlamentnek felelős kormányfő szerepén túllépve kancellári, vezéri fontosságot tulajdonít magának. (…) Visszatérően alkotmányt érintő közjogi kezdeményezéseket tesz. (…) A nemzeti lobbitanácsra tett populista javaslatával az ellenzéket is igyekszik intézményesen bevonni a vezérelvű rendszer holdudvarába, kiiktatva a parlamenti váltógazdálkodás lehetőségének alkotmányos biztosítékát. Antifasiszták, rendes emberek: ideje felismerni, ki áll előttünk!” (Csontos János: Sajtóbojkott európai módra, Magyar Nemzet, 2004. március 8.)


Vesszen a Tilos Rádió, éljen a csönd és a sajtószabadság
Fotó: Teknős MiklósAz antifasiszták fi gyelme a megelőző hónapokban valóban másfelé ferdült. „… Jó, ha végre van akaratunk és késztetésünk tiltakozni a népünk megsemmisítésére törekvő, vallási köntösben folytatott engesztelhetetlen háború ellen! A magyarság erkölcsi holokausztja ellen, amelyet álpróféták, álruhában, álorcában – csak a szakálluk valódi – vezényelnek. Itt és most, ahol kétezer év után a keresztényüldözés parancsa ismételten kimondatott, még ha percemberke fiók-Heródesek által is” – így szólt a Tilos Rádió betiltásáért tartott polgári körös tüntetésen januárban egy költő, aki mellett a jobboldali közvélemény az Írószövetség vezetésével együtt határozottan kiállt azokkal szemben, akik az ő ártatlan szavait zsidózásként magyarázták. A tüntetés hivatalos lezárása után a félreértések fokozása végett izraeli zászlót is égettek. „Ismereteink alapján egyre világosabb, hogy szándékos és aljas provokációra került sor” – írta erről Orbán Viktor két nappal később a polgári köröknek szóló körlevelében (Demokrata, 2004. január 22.). Ennek alapján a következő napokban a Fidesz vezetői Áder Jánostól Kövér Lász lóig közvetlenül is megvádolták az MSZP-t ezzel a „szándékos és aljas provokációval”. A zászlóégetés körülményeit a későbbiekben feltárták, semmilyen külső provokációra utaló nyom nem merült fel.

Februárban a Fidesz-tábor meghatározó véleményformáló orgánuma, a Demokrata vonta el a buta antifasiszták figyelmét a fasisztoid Medgyessyről. Európa hősei címmel hatalmas összeállításban dicsőítették a náci birodalom mellett a végsőkig kitartó nyilas bandákat a fehérterror egykori szadista kínzómestereivel együtt. A Fidesz vezetői nem határolódtak el a lapjuktól, viszont elítélték a kormányt, amiért nem tudta megakadályozni azt, amit idén persze az Orbán-kormány sem tudott, hogy ti. a náci birodalom barátai az utcán ünnepeljék február 11-én ugyanazokat, akiket a Demokrata nyomtatásban ünnepelt.


B. D., „Európa hőseinek” utóda
Fotó: Móricz SimonOktóber 15-én Bácsfi Diána pár fős demonstráció keretében emlékezett meg a Demokrata által dicsőített harc folytatását lehetővé tevő Szálasi-puccs hatvanadik évfordulójáról. A Fidesz nyomban négypárti nyilatkozatot kezdeményezett a nemzetiszocialista eszmék ellen. A Fidesz-közeli sajtóban, miként az év eleji zászlóégetők, Bácsfi Diána is a baloldal szekerét toló provokátorként lepleződött le. A Demokrata (azóta is) állandó és mértékadó munkatársa ellenben ezt írta: „tisztázni kell a fasizmus eredeti értelmét, ami nem más, mint lázadás a múlt század húszas-harmincas éveinek bolsevik-liberális terrorja ellen. Lázadás volt az európai élet érde kében, Európa védelmében. Lázadás a nivellálódás, az elcsőcselékesedés, az európai szerves élet felbomlasztása ellen. (…) A holokauszt kapcsán se az a fő kérdés, hogy igaz vagy nem? (…) A téma már dögunalmas, elévült. Vannak fontosabb és izgalmasabb dolgok, mint a második világháború egyik lábjegyzete. (…) Bácsfi Diána kilencven százalékban hülyeségeket beszél, de ha arra gondolunk, hogy közéletünk szereplői túlnyomórészt száz százalékban beszélnek hülyeségeket, akkor az ifjú hölgy igen figyelemreméltó közszereplője közéletünknek. Növeli az igazmondásszintet, míg el nem lehetetlenítik” (Bognár József: Az elkerülhetetlen lázadás, Demokrata, 2004. október 7.).

A Demokratában azzal rágalmazták Mécs Imrét, ’56 hősét, hogy feladta és bitóra juttatta harcostársait. A bíróság előtt a rágalom összeomlott. A lap főszerkesztőjét első fokon végrehajtandó, másodfokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Az elsőfokú ítéletet nemcsak a „jobboldalon” tartották elfogadhatatlanul szigorúnak, de csak ott használták fel az alperes hazugságainak további népszerűsítésére. Az első fokon eljáró bíró fényképét a Hír TV nyomán a polgári körök levelezési fórumán terjesztették, némelyek tettlegességre is buzdítottak a bíróval szemben. Az enyhe másodfokú ítélet után, illetve a zsidóság ellen a Stürmer stílusában uszító ifj. Hegedűs Lóránt felmentése után mondta Orbán Viktor a Polgári Magyarországért Alapítvány konferenciáján: „Ismét olyan időket élünk ma Magyarországon, amikor ha valaki valamivel nem ért egyet, és ezt szóvá teszi, előfordulhat, hogy a bíróság előtt találja magát. Manapság Magyarországon gyalázatos dolgok történhetnek és történnek is olyanokkal, akik vállalják a fő divatiránytól való eltérő véleményüket. Akik nem úgy gondolkodnak, mint a kormány, a kormány holdudvarameg az őket kiszolgáló értelmiségiek,médiaemberek, nos, ők sokat szenvednek ma Magyarországon” (Népszabadság, 2004. július 10.). Az említett két peren kívül nem folyt más, amire Orbán szavai vonatkozhattak volna. Ellenben nem sokkal később a Népszava munkatársa is a bíróság előtt találta magát. Május 26-án közölte a Népszava Sutka Sándor Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitányként előző év szeptemberében írt levelét, melyben arról tájékoztatja a megyei főügyész helyettesét, hogy elkerülhetetlen Kósa Lajos „eljárás alá vonása”, mert „felmerül annak a megalapozott gyanúja is, hogy a célszemélyek bűnös tevékenységek koordinálását Debrecen város polgármestere, Kósa Lajos végzi”. A levelet Sutka is, Kósa Lajos is hamisítványnak minősítette. Kósa a belügyminisztert vádolta hamisítással (Népszabadság, 2004. június 8.). A vád egy nap alatt összeomlott, kiderült, hogy a levél létezik és valódi (l. Varga Attila: Ki itt a Keresztapa?, Magyar Nemzet, 2004. június 9.). A Népszava újságírónőjét, Csík Ritát a levélmegjelenése után rabosították, államtitoksértés miatt eljárást indítottak ellene, noha a titokgazda feloldotta a levél minősítését, mely eredetileg is indokolatlan és szabálytalan volt. A meghurcolt kolléganőt két évvel később mentették fel.

A Fidesz alkalmi szövetségre lépett a Thürmer Gyula vezette kommunista párttal és a Patrubány Miklós vezette Magyarok Világszövetségével, hogy győzelemre vigye az általuk kezdeményezett népszavazást két olyan ügyben, melyben az első Orbánkormány még ellentétes álláspontot képviselt, hisz az Orbán-kormány kezdeményezte a kórház-privítizációt és utasította vissza 2000-ben a határon túli magyarok igényét a magyar állampolgárságra.

Orbán Viktor kijelentette, hogy „minden becsületes magyarnak igennel kell szavaznia” (Népszabadság, 2004. november 5.). Ezzel nyilván azt kívánta beismerni, hogy pár évvel azelőttmaga sem volt becsületes magyar. December 5-én, akárcsak a tavaszi EP-választásokon, 3 millióan voksoltak. A kórház-privatizáció ügyében közel kétharmados, az állampolgárság ügyében minimális volt az igenek többsége, de a népszavazás eredményességéhez a választópolgárok 25 százalékának egybehangzó szavazata kellett volna, ez pedig egyik esetben sem voltmeg. A „jobboldali” sajtó egyöntetűen a magyar nép ellen fordult, annak „bendősovinizmusát” kárhoztatta. „A magyar népesség alapvetően a homo kádáricus alfajához tartozik. Erre a speciesre a tudósok szerint az alábbi tulajdonságok a jellemzők: gyáva, önző, irigy, lusta, kicsinyes, sunyi, hazudós” – írta Bencsik András (Demokrata, 2004. december 9.). „Dózsa népe ma egy lelkileg megnyomorított, agyilag kilúgozott nemzet” – vélekedett Torkos Matild (Magyar Nemzet, 2004. december 9.).

Infó: A cikk eredeti változata a 2012.04.14-i Népszabadságban olvasható.
Címke: , , , , , , , , , , ,

Nesze szemem egyél még !

Sokszor nehezen állunk ellen a finom ételeknek, és ezt tapasztaljuk a hírekkel kapcsolatban is. Elolvassuk, bosszankodunk és örülünk. Vagy azt mondjuk magunknak, hogy erre mindig emlékezni fogok (persze, hogy nem :-), de az is lehet, hogy kipróbálod. Leggyakrabban azonban csak olvasunk.

... közömbösen. Ez amit biztos nem szeretnénk. Ezért összegyűjtjük azokat a cikkeket, amikről van véleményünk és azokat a cikkeket, amiket a Google vagy más kereső véletlenül dob nekünk. Kíméletlenül és elkötelezetten nem változtatunk, mivel tudjuk, hogy szükség van agyagtáblákra és papirusztekercsekre. Legyen ez az oldal is ilyen. Ja, és bocs a reklámokért.

Klikk

Reklám pedig van. Szükség van rá a keresőmotorok miatt, a látogatás növeléséhez és persze bevételforrás számunkra. Biztos, hogy rajtad is segít. Hívj fel minket, vagy küldj egy levelet és beszéljünk róla.

Megéri !